Jogsegély

Jogsegély

A DOSz célja, hogy jogi tanácsadással is segítse a tagjai munkáját.

A felsőoktatási törvény értelmében az intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el. A DOSz e feladatának ellátása keretében 1998-tól kezdődően Jogsegély-szolgálatot működtet.

A Jogsegély-szolgálat célja, hogy egyéni szinten is védje a doktoranduszok és doktorjelöltek jogait és érdekeit, valamint a gyors és szakszerű jogi segítségnyújtás, és az eseti ügyekből leszűrődő tapasztalatok felhasználásával segítse elő a DOSz szakmai tevékenységét is. Ennek eredményeképpen (is) születtek meg a DOSz Elnökségének különféle ügyekben kiadott állásfoglalásai, amelyek lényegében jogalkalmazási problémákra adott reakcióként értékelhetőek.

A Jogsegély-szolgálat minden egyes ügyben kivizsgálja a doktoranduszoktól és doktorjelöltektől érkezett panaszokat, és a hatályos jogszabályoknak és a vonatkozó intézményi szabályzatoknak megfelelő megoldást kínál az érintett számára.

A Jogsegély-szolgálat különös hangsúlyt fektet a panaszt tevők anonimitására: meg kívánja előzni azokat a méltánytalanságokat, amelyek a panaszos személyének nem kívánt nyilvánosságából eredhetnek. Ugyanakkor az egyedi ügyekből általánosított, elvi élű elnökségi határozatok a nyilvánosságon keresztül nyerik erejüket: a DOSz a jog- és doktori szabályzatoknak megfelelő megoldás széles körű bemutatásával valamennyi doktori iskolát a doktoranduszok jogainak fokozott védelmére kívánja késztetni.

A Jogsegély-szolgálat szükséghez képest segítséget nyújt a doktorandusz és a doktori intézmény közötti eljárásban is (pl. fegyelmi eljárás), illetőleg ellátja a doktoranduszok jogi képviseletét az esetleges bírósági eljárások során.

Örvendetes, hogy a Jogsegély-szolgálathoz fordulók száma érezhetően, nagyságrendekkel növekszik, ami abból a szempontból örömteli, hogy az érintettek igénybe veszik a DOSz által felajánlott segítséget, és a visszajelzések fényében úgy tűnik, hogy pozitívnak ítélik a Jogsegély-szolgálat tevékenységét, számos esetben újabb problémáikkal is hozzánk fordulnak. Kevésbé örömteli azonban az esetek nagy száma annak fényében, hogy az egyes ügyel hátterében nem egyszer a doktori iskolák jogszabályellenes gyakorlata, vagy a doktoranduszaiknak nyújtott tájékoztatás hiánya húzódik meg. E felismerés mentén - a problémák megoldásának érdekében - a DOSz Jogsegély-szolgálata kész arra is, hogy az esetlegesen felmerülő kérdések esetén az intézményekkel, doktori iskolákkal folytatott közvetlen konzultációk keretében segítse elő a doktoranduszok jogainak és érdekeinek érvényesülését.

A Jogsegély Szolgálat Szolgáltatási Szabályzata

A doktori képzéssel kapcsolatos jogi jellegű problémák esetén kérem, forduljon bizalommal a DOSz Jogsegély-szolgálatához, amely a jogsegely@monitum.hu e-mail címen érhető el.




(dr. Kocsis Miklós)
a Jogsegély-szolgálat vezetője

Kedves Doktoranduszok!

Az alábbi összeállítás célja, hogy a DOSz Jogsegély-szolgálatában leggyakrabban ismétlődő kérdésekkel kapcsolatban rövid tájékoztatót tudjunk nyújtani Nektek.

A Jogsegély-szolgálatról további tájékoztatót, valamint a Szolgáltatási Szabályzatot eléritek a DOSz honlapján.

Ha bármilyen további kérdésetek lenne, forduljatok Hozzánk bizalommal a jogsegely@monitum.hu e-mail címen.

üdvözlettel,

DOSz Jogsegély-szolgálat


Mely szabályok vonatkoznak a doktori képzésre?

A doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos legfontosabb törvények, rendeletek, szabályzatok:

- 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról;

- 33/2007. (III.7.) Korm. rendeletet doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről;

- A Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásai a doktori iskolák létesítéséről és működésének követelményeiről;

Egyéb törvények, rendeletek, szabályzatok:

Törvények:

- 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról;

- 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről;

Rendeletek:

- 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról;

- 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról;

- 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről;

- 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól;

- 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról;

- 69/2006. (III. 28.) Korm. rendelet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról;

- 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról


Valóban elkülönül a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás?

A képzési program, illetve a fokozatszerzési eljárás valóban elkülönülnek. A felsőoktatásról szól 2005. évi CXXXIX. törvény 32. § (9) bekezdése szerint:

"A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév."

Fentiek alapján tehát a doktori képzés 36 hónap időtartamú, melyet követően Ön eldöntheti, hogy jelentkezik-e fokozatszerzési eljárásra. Amennyiben a doktori képzés időtartamán belül megkezdi az eljárást, úgy az az Ön számára térítésmentesen igénybevehető. Azt azonban tudni kell, hogy amennyiben megindítja fenti fokozatszerzési eljárást, ám a rendelkezésre álló két éven belül nem nyújtja be értekezését, úgy megszűnik doktorjelölti jogviszonya.


Van-e hazánkban a doktori képzésre vonatkozó "plágiumszabályozás"?
Jogszabály nem tartalmaz plágium esetére vonatkozó rendelkezéseket a doktori munkák kapcsán. A doktori munkák eredetiségének követelményeit, illetve az ellenőrzéshez szükséges feltételeket az egyes Doktori Szabályzatok egyedileg - sok esetben jelentős eltérésekkel - rendezik. Általában a Doktori Tanács által támasztott - a Szabályzatban meghatározott formában közzétett - követelményeket hivatkozza meg a Szabályzat.

Lehet-e főállású munkaviszonyom nappali rendszerű doktorandusz hallgatóként?

A kérdés vonatkozásában a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. Kormányrendelet rendelkezik.

Korábban létezett olyan szabályozás, mely kizárta a nappali rendszerű ösztöndíjas PhD képzés mellett a főállású munkaviszonyt (az 51/2001. (IV. 3.) számú kormányrendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről), azonban a fenti rendelet azt hatályon kívül helyezte. A jelenleg hatályos szabályozában nem találunk ezt kizáró rendelkezést, így létesíthető főállású munkaviszony az ösztöndíjas nappali PhD képzéssel párhuzamosan. Érdemes azonban megvizsgálni az adott egyetem Doktori Szabályzatát, miután az tertalmazhat kizáró rendelkezést.

Doktorandusz hallgatói jogviszonyom alapján jogosult leszek-e Gyed-re?

A tgyás-ra, valamint gyed-re való jogosultsághoz szükséges a szülést megelőző két éven belül fennálló legalább 365 nap biztosítotti idő. A hallgatói jogviszony azonban maximum 180 nap erejéig vehető figyelembe fenti időtartam számításánál, így szükséges további 185 nap biztosítotti idő.

Kaphatom-e párhuzamosan PhD ösztöndíjamat és a Gyedet?

A vonatkozó szabályok (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény /Tbj./, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény /Ebt./).

Az Ebt. 42/C. § szerint:

"Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont]"

 

Jogértelmezési kérdés, hogy az ellátás folyósítója hova sorolja a nappali rendszerű doktori képzés alatt járó ösztöndíjat. Konkrét, hasonló esetek vizsgálata után, úgy tűnik azonban a  gyakorlatban működhet egymás mellett a PhD ösztöndíj, illetve a Gyed folyósítása.

 

Mi a doktorandusz képzés során az  államilag támogatott félévek maximális száma? Folytathatok-e párhuzamosan két doktori képzést?

Az államilag finanszírozott doktori hallgatói jogviszony 6 félévének leteltét követően újabb államilag finanszírozott,  hallgatói jogviszony nem létesíthető. Esetleg a a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény

56. § (3) pontban foglalt kivételt alkalmazva kerülhető ki e szabály - és ezzel rövidíthető le a költségtérítéses félévek száma -, ehhez azonban a hallgatói jogviszony 3. félévéig szükséges létesíteni újabb doktori jogviszonyt.

 

Milyen nyelvvizsga szükséges a doktori fokozat megszerzéséhez?

Az egyetem saját hatáskörben dönthet, hogy a törvényi szabályozás keretein belül - minimum egy középfokú C típusú államilag elsimert nyelvvizsga - milyen nyelvvizsgakövetelményt támaszt hallgatóival szemben.

 

Mikor kaphatok szakmai gyakorlatom során hallgatói munkadíjat?

Kizárólag abban az esetben, ha a jogviszony megfelel az Ftv. szerinti feltételeknek, így tehát létrejön a hallgatói munkaszerződés: /Az Ftv. 46.§ (10) alapján : "A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele.."/

 

Jogosult-e a költségtérítéses képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktorandusz az egészségbiztosítás ellátásaira?

Függetlenül a finanszírozás módjától a nappali tagozatos - akár költségtérítéses - hallgatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény /Tbj./ alapján jogosultak az egyes egészségügyi ellátásokra. Természetesen levelező tagozat esetében más a helyzet, de feltételezhetően a levelező tagozatos hallgatók esetében fennáll egy más jellegű jogviszony - pl. munkaviszony - amely alapján ezen hallgatók is biztosítottnak minősülnek.

 

Mi alapján kérvényezhetem a költségtérítés mérséklését?

A felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. (Ftv.) törvény így rendelkezik a szociális alapú költségtérítés mérséklésről:

126. § (3) "A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről."

 

Mi az a tanulmányi szerződés?

A munka törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. törvény (Mt.) szerint:

110. § (1) "A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja."

Bejelentkezés / Login




Regisztráció / Registration - Elfelejtett jelszó / Lost Password

Hírlevél feliratkozás
E-mail cím

Doktorandusz jogsegély-szolgálat
Hallgató Ügyvédje
Oktatási Jogok Biztosa
Partnerünk az e-tudomány